Counter Strike: Global Offensive – miniteszt Téma: Counter Strike


A Counter Strike-ot szerintem minden videojátékos ismeri. Legalábbis azok biztosan, akik már a neten is játékos oldalakat böngésznek. Lehet szeretni, nem szeretni.

Az elején leszögezném, hogy soha nem voltam aktív CS játékos, sőt! Abban az időben, amikor a CS a fénykorát élte én csak az unalmasabb középiskolás informatika órákon játszottam vele, mert nálam inkább a Call of Duty első részének a multija pörgött. Ebből persze anno sok rivalizálás is akadt, de hát fiatalok voltunk… Később, azért bele-bele kóstoltam egy picit komolyabban is az 1.6-ba de akkor már nem kötött le a PC előtt görnyedés! Ezért is írok inkább csak egy rövid véleményt a most Xbox 360-ra is megjelenő Counter Strike: Global Offensive-ről.
A CS: GO grafikailag nem lépett túl sokat előre. Szinte teljesen megegyezik a Half Life 2 utolsó epizódjának a grafikájával. De, hát mit várunk egy 7 éves konzoltól és egy közel ennyi idős grafikai motortól? Teljesen középszerűnek hat az egész, semmi kiemelkedő nincs benne. Meg merem kockáztatni, hogy, ha nem CS-ről lenne szó, akkor egyenesen ocsmánynak tartanék ma sokan ezt a grafikát a sok Battlefield, Modern Warfare és Halo után! Persze a nem túl szép grafika mögött azért ott vannak a máig jól szóló hangok és a végletekig csiszolt játékmenet és pályadizájn. Most kezdem csak igazán kapizsgálni, hogy miről is beszéltek anno a CS-s haverok! Az Aztékot és a Dust2-t már akkor is „irigyeltem” és ma azt kell, hogy mondjam, hogy minden idők legjobb multiplayer fps pályái! Az apróbb ráncfelvarrások még inkább az „Ő” javukat szolgálta! A HUD és irányítás erősen konzolosítva lett, így semmiféle nehézséget nem okoz a játék kezelése és megtanulása gamepaddal sem! A kör alakú fegyverválasztó képernyőről kisidő után már vakon fogunk vásárolni! Szerencsére a CS: GO a most betanuló játékosoknak is ad lehetőséget a gyakorlásra. Van egy remek tréningmód, ahol kipróbálhatjuk a fegyvereket és megtanulhatjuk a játék alapjait, illetve sokak örömére botok ellen is meg lehet küzdeni méghozzá konfigurálható nehézséggel!

De a CS igazi lényege a csapatjáték és a taktika legyen szó bomba lerakásról, vagy hatástalanításról attól függően, hogy terrorista vagy anti-terrorista oldalon harcolunk természetesen élő emberek ellen! Az új játékmódok pedig nagyon szórakoztatóak lettek. Érezték a készítők is, hogy kell ide még valami és milyen jól is jártunk mi ezzel. Az Arms Race, ami leginkább egy klasszikus team deathmatch-re emlékeztet, azzal az apró csavarral, hogy itt a játék lényege az, hogy killek után mindig más és más fegyverünk lesz egészen a késig. Végül az nyer, aki elsőnek öl késsel. Megmondom őszintén nekem még soha nem sikerült, de nem adom fel, mert nagyon szórakoztató és jó hatással van az emberre ez a játékmód a játék „komolyabb” részeiben is! De ha már megjöttek a barátok, akkor érdemes kipróbálni, a másik új játékmódot a Demolitiont, ami a klasszikus bombás játéknak az Arms Race-el összekutyult keveréke, annak minden előnyével. Ez a mód igazán változatos, amolyan igazi csemege, de ide már azért kell a skill!

A Counter Strike a Global Offensive-el a mai napig megállja a helyét, legyen szó PC-s vagy konzolos online fps-ről. Igazi HC skill game, sok trendi perk nélkül! A grafika fölött pedig tudni kell szemet hunyni és nem szabad az első hét kudarcai után feladni, mert utána erősen függőséget tud okozni érzésem szerint még most is az öreglány és felejthetetlen élményben lesz része mindenkinek, főleg ha a haverok is csatlakoznak.

Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy aki keres maga mellé, egy CS-ben még nem túl erős társat és szeretne játszani pár kört hétvégén az vegyen fel nyugodtan a barátlistájára!