Tactical Guide IV. – Sunde & fnx Téma: Counter Strike

  mTw|Sunde

2006 végén és 2007 elején a dán NoA még csak feltörekvő kiscsapatnak, sötét lónak számított a nemzetközi tornákon, majd később átvedlettek ezüstfiúkká, akik mindig a döntőbe vagy annak közelébe jutottak, de sosem tudtak nyerni, majd 2008-ban taroltak és mindent vittek. Idén ők gyűjtötték be a legtöbb LAN győzelmet, ők nyerték a legtöbb pénznyereményt és őket választották nyáron az év csapatának is. Azt hiszem ezek után nem sok embernek szorul bemutatásra a csapat AWM felelőse, Sunde, akit atöbbek között a nyári eSports Awards-on az év játékosának választottak.

Sunde sikerének az egyik legnagyobb titka, hogy hihetetlenül kiegyensúlyozott játékos, 2007 áprilisa óta ugyanis nem volt olyan online vagy LAN-os versenye, amit ne zárt volna pozitív frag/halál különbséggel. Kiegyensúlyozottsága mellett másik legfőbb  tulajdonsága – ami talán túlzottan is egyértelműnek fog tűnni elsőre – hogy brutális reflexe van, talán az egyik legjobb a nemzetközi élmezőnyben. Játékát tehát nagy mértékben meghatározza, hogy szinte minden játékosnál gyorsabban tud klikkelni az egéren, amit sikerült tudatosan beépítenie az offenzív játékába.

Sunde-ról nem árt tudni azonban, hogy régebben, mikor hpx is a NoA tagja volt, jóval kevesebb sniper feladatot kapott, mint manapság. Korábban hpx látta el a csapat AWM-esének a szerepét, de Sunde kezében már akkor is gyakran láthattunk nagy zöld puskát, hiszen kimagasló reflexeinek köszönhetően elég hatékonyan tudott vele játszani. Később, mikor hpx távozott a csapattól és wHiMp érkezett a keretbe, Sunde megkapta az AWM-es szerepkört – amit zonic szerint azóta is a világ legjobbjaként művel – hiszen wHiMp személyében egy tipikus AK/Colt centrikus játékos érkezett a keretbe. Sunde múltja és a szerepcsere ezután jelentősen átformálta a dán csapat játékának a képét.

A hpx-es időszakban Sunde leginkább középtávon volt hatékony Colttal és AK-val, így főleg ilyen területeken játszatták, ami igen effektíven párosult megfontolt játékstílusával. Sunde főleg csapatban való támadásoknál volt hatékony, akkor is  leginkább 2. vagy 3. emberként vonult a csapattal. Rendszerint MJE ment elől, aki azóta is az entry-fragger szerepkört látja el az mTw-ben, tehát az ő feladata az, hogy fraggel nyisson egy támadást. Fontos szerepe van ugyanis az mTw játékában annak, hogy igyekeznek minden játékost maximálisan kihasználni, tehát a játékstílusuknak legmegfelelőbb szereppel ellátni őket. Mivel Sunde különösen effektív középtávon, ezért nem véletlen, hogy ő zárja egy-egy támadásnál a sort, hiszen mikor társai már tűzharcba kerültek, vagy esetleg vissza kell lőni valakit, akkor ő ezt elég nagy százalékban meg tudja oldani a számára legoptimálisabb távolság miatt. Középtávon rendszerint egy jól irányzott 1. golyóval nyit, majd rátunkol 5-6 golyót többnyire hiba nélkül.

Mivel Sunde nem csak, hogy hatékony középtávon, de ez még párosul a higgadtságával és a kiegyensúlyozottságával is, így remek szerepkör számára még a „patrolozás” (járőrözés), amikor egy-egy területet egyedül kell tartania. Gyakran látható taktika az mTw-től, hogy Sunde-t egyedül hagyják a pálya egyik részén, beterelnek a másikon, majd miután kiszedett 1-2 átforgó védőt, megfordítják a támadást. Ezt az alapfelállást a mai napig sokat láthatjuk az mTw-től, ha Sunde nem AWM-ezik, hiszen az ellenfél reakciójától függően rendkívül jól lehet használni Sunde-t, akár átforgók lelövésére, akár hátbakerülésére, akár a C4 tartására utolsó emberként.

steel cikke szerint az AWM-es szerepkör ellenére Sunde játéka jóval meggyőzőbb Colttal és AK-val, mint sniperrel. Ez egyrészt azért van, mert Sunde nem az a kockáztatós fajta, másfelől viszont a kiemelkedő klikkelős reflexe nem feltétlenül párosul gyors lekövetéssel. A sniper stílusából látszik is, hogy ezzel tisztában van, hiszen prediktíven játszik és előre bezoomolva várja ellenfeleit. Ez a sniper stílus nagyon fekszik neki, hiszen nagyon gyorsan tud klikkelni és egy fokkal biztonságosabb is, mint például, amit fRoD-tól is láthatunk, hogy zoom nélkül néz területeket, leköveti az ellenfelet, zoommol, lő majd elmozog. Sunde-t nagyon ritkán látni csak agresszíven támadni sniperrel. Amennyiben szintén sniperrel kéne szembenéznie, rendszerint meg se próbálja kiszedni, hanem pozíciót vált és vár tovább türelmesen, főleg akkor, ha a csapat többi tagja nem is azon a felén tartózkodik a pályának.

Mint már említettem, ha Sunde betámad egy bombalerakót azt általában 2. vagy 3. pozícióból teszi, ellenben miután lekerült a C4, már jóval bátrabb felfogásban kezdi el tartani a lerakót, kinézeget akár több ellenfélre is, ezzel is időt lopva maguknak. Talán lerakott bomba mellett vállalja be a legtöbb kockázatot miközben próbálja meg kitolni a lerakó védelmi vonalait. Igazából pont ez a nagyon durva a játékában, hogy maximálisan tisztában van a képességeivel és tudja is, hogy ebből hogyan tud előnyt kovácsolni. Ez a fajta tudatos játék ugyan kicsit kiismerhetővé teszi sok játékostársával szemben, de valamilyen szinten még ez sem hátrányként csapódik le a végelszámolásban.

Fontos eleme Sunde játékának, hogy nem csak, hogy fragekkel segíti a csapatát, de egyszerűen rákényszeríti az ellenfeleit a hibázásra és arra, hogy tudásuk alatt teljesítsenek vagy olyan játékstílust vegyenek fel, ami kényelmetlen számukra. steel erre a fnatic-ot hozta fel példának, ahol cArn az irányító és f0rest a madfragger teljesen más felfogásban játszik. Ha Sunde a kör elején kilő egy fnatic játékost, akkor cArn megfontoltabb lesz, lelassít és teljesen biztonsági játékot kezd játszani, hogy nehogy növelje a csapata hátrányát, míg ezzel szemben f0rest-ben van egy olyan önbizalom és agresszivitás, hogy azonnal le akarja faragni a hátrányt egy-két fejessel. Amennyiben azonban ellenállásba ütközik még a színtiszta agressziót képviselő f0rest sem rohan bután az ellenfél karjaiba, hanem visszazárkózik a csapat többi tagjához és megpróbálják jóval szervezettebben orvosolni a problémát. Mindkét játékos különbözően reagál Sunde játékára, de egy közös bennük, mégpedig, hogy a CT-k előbb vagy utóbb visszahúzódnak, passzívabbak lesznek és egyre nagyobb játékteret hagynak az mTw számára, hogy megvalósítsák a taktikáikat.

Sunde tehát teljesen máshogy profi, mint f0rest, zet, solo vagy mSx, hiszen jóval megfontoltabb és számítóbb a stílusa. Ellentétben az előbb felsorolt nevekkel, Sunde nem egy egyszemélyes hadsereg, akinek egyedül kell megnyernie a warokat, hanem bizonyos területeken kiemelkedő képességekkel rendelkezik, melynek tudatában az mTw úgy alakítja a játékát, hogy ezekből a képességeiből maximálisan tudjanak profitálni. Ez pedig nem csak Sunde-t teszi naggyá, hanem az egész csapatot is.

 mibr|fnx

A Made in Brazil-t legtöbben még ma is a 2006-os ESWC győzelmük miatt tartják nagynak, és bár sokan elismerik, hogy kivételesen tehetséges játékosok alkotják a csapatot, mégsem tudják rendszeresen azokat a sikereket szállítani, mint azt sokan elvárnák tőlük. Ha viszont hozzák a LAN-t, akkor azt nagyon…

Nem is olyan meglepő, hogy fnx a csapat egyik legnépszerűbb játékosa, hiszen nyugodtan ráaggathatjuk a „movie player” jelzőt. Ez alatt azt értem, hogy nagyon is nézőbarát a játékstílusa, ami talán kicsit benne van a legtöbb latin-amerikai CS játékosban és részben magyarázza is a rapszodikus teljesítményüket. fnx ha lő egy fraget, azonnal felpörög, magabiztos és agresszív lesz, és azonnal keresi a következő áldozatát, hogy azt is leszedje. Ez a mentalitás egy kimagasló aimmel párosítva igen halálos tud lenni, ha elkapja a fonalat, akkor ugyanis sokszor hármasával szedi ki az ellenfeleit.

Ezt a játékstílusát nem csak a CT oldalon kamatoztatja, hanem terroristaként is, hiszen gyakran játszik a Made in Brazil két szárnyas támadást, hogy megosszák a védelmet és kamatoztassák az egyéni skilljeiket. Az ilyen 2-1-2-es alapfelállásnál pedig rendszerint fnx-szé a középső magányos harcos szerepe, ami talán a legfontosabb, mert ha kiszedi a védelem közepét, akkor onnantól a CT-k teljesen elszigetelődnek egymástól, nincs információjuk a középső átmozgásokról és a két szárnyas támadás miatt azt sem engedhetik meg, hogy visszaküldjenek valakit.

steel meglátása szerint ennek a játékstílusnak is megvan a fonákja, hiszen néha túlságosan agresszív lehet a játéka, ami a tapasztaltabb klánok ellen nem mindig kifizetődő, míg a középcsapatok ellen könnyen beleszaladhatnak egy-két nem várt pofonba, ha lebecsülik az ellenfeleiket. Persze fnx se buta, és tisztában van döntéseinek a következményeivel, így egy-két hiba után rendszerint visszafogja magát CT oldalon, és kifejezetten defenzív stílust erőltet magára, bár alapból próbálja a CT oldalt is agresszív felfogásban játszani, ha ezt az ellenfél is lehetővé teszi.

Agresszivitása leginkább a letett C4-nél ütközik ki, ahol nagyon ritkán látjuk csak fegyelmezetten lapulni a legutolsó fedezék mögött, kivéve csak akkor, ha már nagyon kevés HP-ja van. Általában ő az első, aki a lerakót visszafoglaló CT-kkel konfrontálódik, amit kb a „push-or-fold” pókerkifejezéssel lehetne a legjobban körülírni. Gyakorlatilag ez annyit tesz, hogy vagy belövi az összeset, vagy meghal és majd a társai lehozzák a kört. Kár is lenne azonban ezt a játék felfogását kritizálni, hiszen többször kerül ki sikeresen az ilyen szituációkból, mint fordítva, hiszen akkor élvezi igazán a játékot, ha agresszív lehet. A nemzetközi élmezőny átlagához képest jóval nagyobb sensitivityvel játszik, ami szükséges az általa képviselt stílushoz, illetve ahhoz, hogy a nagy rohangálás közepette minden egyes sarkot meg tudjon nézni a lehető legrövidebb idő alatt. Nem véletlen talán, hogy fnx leglátványosabb megmozdulásai legtöbbször AK-val történnek futás közben.

Több LAN előtti esélylatolgatás is ezt a forrófejű játékstílust okolta azért, hogy a Made in Brazil ennyire eltérő teljesítményekre képes. fnx játéka is remekül reprezentálja ezt, hiszen ha pörög, akkor sorra szálítja a moviefrageket, ha pedig nincs meg az adrenalin és a figyelem, akkor képtelen jó teljesítményt nyújtani. Szerencsére ez a mentalitás jóval kevésbé van jelen cogu-nál vagy bit-nél, így fnx tisztában van vele, hogy nem feltétlenül ő az az ember, akinek mindig életben kell maradnia, hiszen arra ott van más, és ő amúgysem ezzel tesz a legtöbbet a csapatért. Érdemes megnézni a statisztikákat a mibr esetében, hiszen a játékstílusok különbözősége miatt, fnx gyakran nem csak fragekben de halálokban is első szokott lenni a csapatban.

fnx-et többen is a világ (egyik) legjobb magas sensitivityvel játszó játékosának tartják, így nem is meglepő tőle, hogy komoly szerepe van a csapatban a dezi-eco körökben is, hiszen átlag feletti arányban képes kiosztani belőle az egy golyós fejeseket. Hasonlóan hatékony tud lenni USP-vel is, ha az első 2-3 golyóval talál, valamint ugyanez vonatkozik rá akkor is, ha kevés tölténye van a Coltjában vagy AK-jában. Érdekes, hogy sokkal jobban lő és játszik, ha kevés tölténye van,  mert ekkor jobban odafigyel és kevésbé hajlamos kitunkolni a tárat az ellenfélre.

Bár játékstílusa hasonlít a néhai NiP-es zet vagy a késői Begrip-es, korai fnatic-os f0rest játékára, tunkolás közben mégsem olyan kiegyensúlyozott, mint svéd társai, legalábbis steel ezt állítja a brazil tehetségről. Ha megfelelő, eltérő stílusú játékosokkal veszi magát körül, akik kicsit kompenzálják a túlzott agresszivitását, akkor bármelyik csapatra veszélyesek lehetnek a brazilok. A 2006-os ESWC-n már megmutatták, hogy mire képesek, az idén viszont kicsit visszaestek a Top5-ös mezőnyhöz képest, de az ilyen mentalitású játékosoknak csak komoly motiváció kell és bármikor képesek LAN-t nyerni.

A fórumban továbbra is várjuk a hozzászólásokat a rovattal kapcsolatban, hogy miről olvasnátok többet szívesen, hiszen ezzel együtt már 4 teljesen különböző témakört feszegettünk a Tactical Guide-ban. A következő cikkben sapek jóvoltából olvashattok majd többek között a de_tuscan-ról, illetve néhány kevésbé népszerű warmapet szeretnénk majd megkedveltetni veletek.